Mielőtt nekemesik mindenki, tisztázzuk, hogy a cím egy Shakespeare idézet parafrázisa. (Az eredetié, mert a magyar fordítás nem hangzik olyan jól.) Tudom, manapság nagyon kipécézték a dízeleket, pedig a teljes betiltásnak semmi értelme, a poszt sem erről fog szólni.
Múlt héten egyik reggel a rakparton megelőzött egy dízelautó. Valami nem tetszhetett neki, mert jól rámhúzta a kormányt, és ahogy megelőzött, adott egy kb. két kiló kormot kiokádó padlógázt, amitől lehet, hogy tüdőrákom lett (azóta is kapar a torkom), és tíz percig nem lehetett látni a rakparton.
Később még találkoztunk, meg kellett volna beszélnünk az affért, a két kilós bicikliláncom tolmácsolásában, de nem nyílt rá alkalom. A rendszáma megvan, ETP-901, egy Audi 80 1.6 TD, ha legközelebb valahol lehetőségem lesz rá, kinyomom purhabbal a kipufogóját. Mert megérdemli.
Én megértem, ha valakinek nem futja új autóra. Azt is, ha sokat autózik, és a dízelüzemanyag árelőnyén sokat tud spórolni, és ez bizony számít neki.
De azt, hogy viccesnek találja, hogy irtózatos koromfelhőket okád ki magából, na azt nem. Ismerek smókendcsármos idiótát, sajnos. Aki szerint menő, ha kormol. Olvastam a blogján az 'alapítónak' az érveit. Miszerint mit számít az a kis korom, amikor a világban sokkal nagyobb környezetszennyezés folyik. Hát ezen érvelés analógiájaként nyugodtan fel is akaszthatunk pár smókendcsármos idiótát, nem számít, hiszen a világban annyian meghalnak.
Azzal is védekeznek, hogy mit ártanak ők nekünk. Hát, hogy miattatok halunk meg tüdőrákban, bazmeg! (Na jó, hozzájárultok erősen.) A vicc az, hogy ti is! Meg a családotok is, a környezetetekben élők is. De ezt már fel sem fogjátok.
Le kéne láncolni benneteket a smókendcsármos verdátok mögé, aztán addig pumpálni a gázpedált, míg ki nem ürül a tank. Aztán majd megbeszélhetjük, hogy mennyire vicces és látványos volt ez, miközben ti kormot köptök/sírtok/pisáltok.
Nem a tuning a baj, azt csináljátok nyugodtan. Hanem a környezetszennyezés, pontosabban a poénből/látványosságból/falkaösztönből elkövetett tudatos és nagymérvű környezetszennyezés. Vajon felfogjátok majd, mit csináltatok, ha a gyereketek/unokátok hal meg tüdőrákban? Vagy azt is a kínaiakra fogjátok?
A környezetvédelem kicsiben kezdődik. A sok kicsi igenis sokra megy (lásd Ausztria), de ami igazán számít, az a tudatosság, ahogy 'belénk nevelődik', ahogy megszokjuk. Sajnos ebben mi még Balkán vagyunk, de nagyon. És nemcsak egyéni szinten, de államin is. (Mert nem elég az egyéni szándék, ha az állam nem teremt lehetőséget, sőt ami van, azt is elveszi.)
Utolsó kommentek