Több vitában is olvastam már azt az érvet, hogy miért nem tetszik a kerékpárosnak, ha le kell szállnia (zebra, járda), hiszen az autósok is lassan mennek a sok útlezárás, javítás miatt.
Illetve olyan helyeken, ahol az úttest keskeny, párhuzamos kerékpárút nincs, az úton tekerő bringást anyázzák, leszorítják az autósok, utálják, mert feltartja őket, azt mondják, hogy menjen a járdán (ahol meg a gyalogosok anyáznak). Pedig amúgy jogosan megy az úton ilyenkor. Ekkor is elő szokott kerülni, hogy "akkor tolja a járdán".
Hogy mi ezzel a baj?
Leginkább az, hogy a lassan haladó autós nem egyenlő a kerékpárját toló bringással. A lassan guruló bringással egyenlő. A bringáját toló bringással az autójából kiszálló és gyalogoló "autós" egyenlő. Így ugyanis mindketten gyalogosok lesznek.
Az autós, akár ha kilométereken át 30 km/h-val, vagy lassabban megy, akkor is autós marad. A bringás viszont, aki leszáll, és tolja a kerékpárt, már nem kerékpáros többé, hanem gyalogos.
Lássuk a KRESZ-t ebben a témában:
1. A kerékpár jármű. (1-es függelék II/a.)
2. Vezető: aki járművet vezet. (1-es függelék III/a.) Tehát a kerékpáros, ha teker/ül/gurul a járművén, vezető.
3. KRESZ 1-es függelék III/a: "a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek".
A KRESZ ravaszul nem részletezi (bezzeg a talicskát igen*), ha én tolom a biciklit, nem vezetem a járművet (ami végül is jármű marad, amivel "nem rendeltetésszerűen közlekedek"), vagyis nem is vagyok kerékpáros tovább.
Tehát, ha a kerékpáros tolja a biciklit, nem "vezet", vagyis nem is kerékpáros. Gyalogos, aki kerékpárt tol.
Így azt kell mondjam, felettébb érdekes megoldás a(z állítólagos, továbbra is bizonyíték nélküli, "értelmezés kérdése") szabályosság kikényszerítésére, hogy a kerékpárost "lefokozzuk", megfosztjuk "kerékpárosságától", egyszerűen gyalogosságra kényszerítjük.
És ezt ne keverjük azzal, hogy az autóból kiszállva megyek az úticélomhoz. A kerékpárost nem az úticéljánál kényszerítik leszállásra - ott ez nem is kényszerítés, természetes dolog - , hanem az útja folyamán többször, változó hosszúságú szakaszokon.
* Egy ponton megakadtam. És majd biztos lesz, aki kitalálja, de szó sincs róla, hogy a mozgássérültek ellen volnék.
A KRESZ szerint a kerekes szék nem jármű (1-es függelék II/a.), az ilyennel közlekedő személy pedig gyalogos.
Egy emberi erővel, a benne ülő által - akár a kerekeknél, akár erőkarral hajtott - kerekes szék műszaki alapon nézve miben különbözik egy - csak hogy hasonló legyen - rekumbens kerékpártól? Tudom, az egyiket kézzel, a másikat lábbal hajtják. :-) A válasz: semmiben.
Egy fontos - nem műszaki - különbség van: hogy az egyik(b)en önként ülsz, a másikban kényszerből. Ez azonban olyanfajta diszkrimináció, amelyet pont a kerekesszékesek utálnak legjobban. Ha őket sajnálják, és nem tekintik teljes embernek. Ezt ezért most félretenném.
Az emberi erővel tolt kerekes szék az más, az egyértelműen nem jármű, pont olyan, mint a babakocsi, vagy a talicska.
De a gépi erővel - villany, vagy belsőégésű motorral akár - , illetve a benne ülő izomerejével hajtott kerekes szék technikai alapon ugyanúgy jármű, mint a kerékpár.
(A gépi meghajtású kerekes széknél van egy elméleti kivétel - a gyakorlatban soha nem foglalkozik vele senki - , ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes, akkor már jármű.)
A KRESZ megkülönböztetése igazából 'szociális' alapú (hülye szó, nem jut jobb eszembe, esetleg 'szolidáris'). (Pedig az 54§/2.-be be lehetne venni kerekes széket kivételként - immár mint járművet - akkor mehetne szabályosan a járdán, mindenképp, legfeljebb 10 km/h-val, ami afölött menni képes, az meg úgyis jármű volt eddig is.)
Van egy "ismerősöm", mozgássérült. Agyilag semmi baja, bénult, az egyik keze éppen mozog. Elektromos kerekes széke van. Na ő úgy közlekedik, hogy hozzá képest inkább kívánna bárki egy tucatnyi pesti országútis/fixis bringás futárt inkább. Önállóan közlekedik, de az út közepén, nem a járdán, de ki nem tér senki - semmilyen autó - elől, száguldozik - szerintem az ő széke tud 10 km/h felett menni sík úton könnyedén - , szét nem néz soha. Értem én, hogy neki nem sokat jelent a saját élete - ezzel talán én is így lennék az ő helyében - de ha valaki elgázolja egyszer, az Ő hibájából, akkor a gázolót is meghurcolják.
És ismertem egy másik kerekesszékest. (Sajnos régóta nem láttam, valószínűleg történt vele valami.) Szegeden járt, azzal a hajtókaros típusú, emberi erővel hajtott kerekes székével. MINDIG az autók között, az úton. Nyomta neki, ahogy csak tudta, mint egy lassabb kerékpár, annyival ment. Ő járműnek tekintette a székét. (Remélem nem elgázolta valami barom.)
Utolsó kommentek