Tegnap megpróbált megölni egy eszement. Hol, hol, hát persze, hogy a 4-esen. Délután 4 körül, a törökszentmiklósi kétsávos elkerülőn vágott ki a mögöttem jövő mögül, aztán amikor mellémért, rámhúzta a kormányt. Ha én nem rántom jobbra - fékezni nem volt tanácsos, akkor belémjön a mögöttem jövő -, biztosan összeütközünk. Még jó hogy figyeltem a szemem sarkából, már amikor ferdén mögöttem volt.

Nem értem. Ő komolyan úgy gondolta, hogy ez koccanás lesz? Ő sérthetetlen és sebezhetetlen? Véletlenül sem pördülünk meg, és csúszunk ki az útról és rohan belénk a mögöttünk és a szembejövő? A szembejövő még bőven elég messze volt, ráért volna menni a másik sávban. Az autó egy fehér, facelift előtti Toyota Corolla Verso volt, leolvashatatlanul koszos hátsó rendszámmal. (Tehát nem biztos, hogy román volt. :-))

Az már csak apró ráadás, hogy Szolnoktól keletre a 4-esen (talán 3 éves az út) jókora lyukak tátonganak, a fagyok máris aknákat csináltak (két hete még nem voltak ott). Óvatosság ajánlott.

---

Szolnokra beérve a vasútállomáson volt egy afférunk. Beállok a parkolóba, asszonyt raknám ki, mentünk a vonathoz, hátizsák, jegyet venni, stb, odajön egy fickó. Elkezdi mondani, hogy ő XY, dolgozik, de a szemműtétjére gyűjt, nem fröccsre kell, alapítványok szívatják, cipője lyukas, a lába majd lefagy. Mondjuk neki, sietünk, ne haragudjon. Mondja tovább. Táska megfog, kocsi zár, látja, hogy nem kap semmit, elfelé menet sértődötten beszól, hogy "ez a pénzesség - sic! - a 30 forintos skodás bácsi bezzeg adott". Na, erre én pár lépés után inkább visszajöttem, és álltam odébb. Az kell még, hogy megkarcolja a kocsit bosszúból.

A fickó udvariasan és normálisan beszélt és tényleg hibás volt a szeme, és sajnáltam is. De ettől még vagy elhiszem amit mond, vagy nem. Nem vagyok az a típus, akinek a far- vagy belső zsebében van a pénztárcája, tehát kotorászni kell. Azt tudtam, hogy apróm nincs, annyira pedig nem vagyok eleresztve, hogy kéregetőket ezresekkel dobáljak meg.

Hogy ő engem miért vél gazdagnak egy skodás bácsihoz képest, az még érthető. A kocsim nem egy gyakori típus, valószínűleg számára ismeretlen, tehát akkor már elit a szemében. 1.2-es, és nem egy nagy autó. Az igaz, hogy szép tiszta volt, tehát akkor már van pénzem?! (Érdekes, aki ad a kocsijára, az gazdag, aki meg szarja le, az csóró? Egyébként mi mostuk le előző nap, a kétszer két kis saját kacsóinkkal, mert már untam rajta az október-novemberi mocskot, meg hogy mellette vigyázni kell, mert összekenem magam, és a csomagtérajtónál is csak törölgethetem a kezemet). A kocsi két éves, első autóm. Újan, de örökségből vettem, ha az nincs, talán ma sem lenne autóm, vagy valami használt darab. Van egy kis panellakásom, hitellel jól megterhelve. Közalkalmazott vagyok, megélek rendben, de gazdagnak nem mondanám magam.

Hozzá képest az vagyok, ehhez kétség nem fér, de ennyi erővel én is mehetnék Csányi Sanyi bácsihoz, hogy dobjon már meg pár millával, neki az aprópénz, kb. ugyanaz a nagyságrend, mint ha én adok a kéregetőnek pár száz forintot. És ha nem ad, majd leköpködöm.

El lehet ítélni engem, hogy szívtelen vagyok (pedig alapvetően jószívű vagyok), de akkor is:
- a legrosszabbkor állított meg, és nem értette, hogy tényleg
- nem hiszem, hogy a szemműtétje ilyen pár száz forintokból lesz meg
- jogom van kételkedni és nem vagyok köteles adni
- ami viszont abszolút nevetséges, hogy egy vadidegen kér tőlem pénzt, és ha én nem adok, még nekem kell attól félnem, hogy összekarcolja a kocsimat, vagy kiszúrja a gumit. Ez szinte zsarolás, vagy "védelmi pénz" már, nem?