A tegnapi nap a 47-esen és a 4-esen az eszement teherautóktól és kamionoktól rettegés jegyében telt el.

Tol, mögöttem 3-4 méterre, miközben 90 felett megyek - valaki árulja már el, hogy miféle sebességhatárolót szoktak emlegetni ezekben - , aztán megelőz, de valami izgalmasan veszélyes helyen, aztán meg 2 km/h sebességkülönbséggel haladunk tovább. Tehát még egy félóra múlva is reflektorfelkapcsolhatatlansági határon belül van.

Ugyanezt megjátszotta egy busszal, amiből ordas nagy dudálás és fékezés lett, mint kiderült a busz előtt ment egy kerékpáros, amit a busz elkezdett volna előzni - indexet nem időben rakott ki - a teherautó meg pont akkor indult meg. Szerintem a biciklis be is fosott.

Még Szegeden, a körtöltés előtt volt óriási szerencsém. Előttem ment egy autó, ami jobbra akart volna befordulni, indexelt, lassítottam, én mentem volna tovább egyenesen. Hirtelen feltűnt egy pár kék villogó abból az utcából, ahová befordult volna, sziréna SEHOL. Mint az állat barom jött ki az Octavia rendőrautó, arra a főútra, amin én is mentem tovább (és ha az előttem lévő autó nincs, pont ott vagyok, neki útban), de némileg túlméretezte a sebességet, a kocsi fara igencsak átlódult a szembesávba. Óriási mázli, hogy épp nem jött ott szembe senki.

A következő jobbra lemenő kisutcánál le is kanyarodott, és eltépett. Sziréna végig kikapcsolva.

Talán elhiszem, hogy nem a bableves hűlt éppen otthon ki, és valóban bűnesethez sietett. De ha éppen jön a főúton szembe valaki, ahová ő túl gyorsan kikanyarodik, akkor az ott egy tuti baleset. Ha esetleg bekapcsolta volna a szirénát, akkor talán nem.

A rend őrzői, jeeee......

Szegedre visszaérve, alig a városhatáron belül kanyarodott ki elém a jaszkarizó suttyóparaszt, aki a József A. sgt és a külső krt kereszteződéséig tolt, olyan 1-1,5 méterre mögöttem.

- Nőjön be az összes körme a kis kezein, amelyekkel berakta a rohadt vakító kínaipiacos xenonizzóit.

- 55-tel mentem, és ráadásul sor volt, ami szép tempósan ment, semmi értelme nem volt, hogy tolt (bár igazából örülhetek, mert villoghatott is volna), nem lett volna hova mennie.

- A lámpa előtt, amikor két sáv lett, átugrott a jobb sávba, majd vissza elém. Ahogy zöldre váltott, elindult a sor, ő meg fékezgetni kezdett nekem, szívatni akart. Én ezen csak röhögni tudtam. Nyomorult.

- Majd tolni kezdte az előtte menőt, 1 méterre a seggében, (aztán a Deák gimi után lement jobbra).

És hogy ne felejtsem, háromajtós Honda Civic volt, ezüstmetál, IIE-612 (vagy 312). SZÍVBŐL kívánom, hogy egyszer találkozzon egy olyan pickuppal/Ifával, furgonnal, aminek kiégett a féklámpája. És ne szemből. (Bár az is megteszi, ha az tele van szép nagydarab jómunkásemberekkel, és a sofőr allergiás a kínaipiacos xenonvakításra.)