Túlélési statisztikám

Ma délelőtt a nagy TESCO-nál, trolimegállóba sietek. Látom jön egy 8-as troli. Futni kezdek. Hó, szél, sőt hófúvás, -15 fok, erősen kockáztatok egy jó nagy taknyolást, sebaj.

A megállóban kevesen vannak. Hátulról-oldalról, meredek szögben közelítem a trolit, nem hiszem el, hogy nem lát. Elsőajtózik*, valamelyik hátsó ajtón már beszálltam volna. Talán hárman szállnak fel, futok előre.

Az orrom előtt bezárja az ajtót. Nézek be picit szemrehányóan, nem szólok egy szót sem. Kinyitja. Beugrok. Lihegek, nyúlnék a zsebembe a bérletért, ha már elsőajtózik.
Ő nekikezd háborogni: "legalább egy köszönöm, csak ennyit várok, igazán belefér ennyi az intelligenciába", vagy valami ilyesmit morog, inkább magának, de jó hangosan.

Én inkább döbbent vagyok, hagyom hadd puffogjon, aztán mivel a bérlet nem érdekli, otthagyom, hátramegyek.

Megjött neki? Az nem lehet, férfi. Frusztrált? Utálja a havat? Fene tudja. Időt sem hagyott megköszönni semmit, de nem tudom kéne-e egyáltalán, amikor látva, hogy futok, bezárja az orrom előtt az ajtót. Nem szégyellem magam. Kéne?  (A troli száma: T660.)


* Egyszerűen rühellem, és orrba tudnám vágni az olyan elsőajtózó sofőrt, aki ügyet sem vet a felmutatott bérletekre, helyette előrebámul. Ha már egyszer lassítja a felszállást, tömeget csinál a busz elejében, és persze a leszállást is lassítja, akkor legalább vegye a fáradságot, és nézzen a felmutatott bérletek irányában, mintha a dolgát végezné.
Ugyanis nem az a feladata, hogy elsőajtózzon, hanem hogy az "elsőajtózás" segítségével ellenőrizze a bérletek/menetjegyek érvényességét. Aki cseszik a bérletekre, az csak szívatja az utasokat az elsőajtózással, csak azért csinálja, hogy ha ellenőrzést kap, meglegyen a kifogás.