Igen, az lenne belőle, ha meglátnám az út szélén egy árokban azt a fekete 3-as BMW-t, frsz: LHF-743, aki pénteken rögtön Szentes után - a 45-ösön - került mögém, majd természetesen nem bírta ki, és a több, igen rosszul belátható beláthatatlan kanyarok egyikében megelőzött.
De ez nem volt neki elég, rám is húzta a kormányt, majdnem az árokba lökve ezzel (ha haladok tovább irány- és sebességváltoztatás nélkül, a jobb hátulja összeér a bal elejemmel). Nem mintha nem fért volna el, nem jött szembe senki.
Ha mégis jött volna szembe valaki? Gondolkodás nélkül leszorít, bevág elém? Valószínűleg igen, nincs sok kétségem felőle. Mindezt azért, mert nem bírt volna ki pár száz métert - addig tart a kanyargós rész - , neki mennie kell (naná, hogy gyorshajtott, nem is kicsit).
És igen, otthagynám az árokban, mert az ilyen emberért nem kár (ezzel valószínűleg nem volnék egyedül, még ha sokan nem is merik kimondani). Én segítsek valakinek, aki puszta nemtörődömségből, viccből, brahiból, bunkóságból le akart szorítani, ezzel veszélyeztetve az életemet? Hát nem.
Nekem, vele ellentétben, minden erkölcsi alapom megvan rá, hogy hagyjam őt megdögölni.
Utolsó kommentek