35 éves fehér férfi vagyok, magyar állampolgár. Utóbbira nem vagyok büszke. Nem tartozik a munkámhoz a vezetés, ehhez képest elég sokat vezetek, havonta 1500-2000 kilométert. Javarészt hétvégén, leginkább országúton és vidéki nagyvárosban. Engem még megtanítottak rendesen vezetni, igyekszem toleráns lenni, és becsülöm saját és mások életét. Bár van aki nem érdemli. A szabályokat inkább betartom mint nem, nem száguldozom, főként nem lakott területen. Abból kezd lassan elegem lenni, hogy normális, épeszű sofőr lassan nem mer kimenni az utakra, annyi a barom. Soha nincs olyan, hogy eseménytelenül telne el egy-egy utam. Szomorú. Gondoltam, leírom őket, hogy mi is az ami színt visz unalmas kis életembe. (Inkább lenne unalmas.)
Válogatok, mert csak az olyanokat írom már le, amikor az adrenalin a fülemen jön már ki szinte, utána pedig percekig a torkomban dobog a szívem. Magyarul az igazán veszélyes helyzeteket. Apróságokra nem pazarlom a karaktert.
Bevezetés
2007.07.07. 16:00 | bonifac | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vezetek.blog.hu/api/trackback/id/tr14113558
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek