A mai 250 km sem telt egész eseménytelenül. A városföldi elágazás előtt 17 óra után valamivel az 5-ösön, Kecskemét felé menet, elkezdett előzni egy sötétszürke Chevrolet Aveo (4 ajtós). Valószínűleg a hírhedten tetű 1.2-es lehetett, de azért nyomta neki marhára, persze nem sikerült, így amikor mellém ért (másodiknak előzőtt engem, szembe meg már jöttek), akkor még  jó másfél méternyi volt a két kocsiból párhuzamosan, de ő szépen rámhúzta a kormányt. Én meg fékeztem, mint őrült. Köcsög tapló barma. Ha nem tud előzni a szarjával, akkor miért kockáztat? Kívánom neki, hogy legközelebb egy kamion legyen a helyemben, amikor ilyet csinál.

Hasonlóképp nem semmi volt az az Audi A3-as gyerek sem, aki hármunkat előzött meg egyszerre, úgy hogy kb. 100 méterre előttünk egy beláthatatlan jobbkanyar kezdődött. Nem rajta múlt, hogy megúszta.


Az jó, hogy a 4-es most már Törökszentmiklós és Fegyvernek között is négysávos, de ki volt az az ökör aki azt találta ki (mindkét irányban), hogy a lassabban haladó külső sáv olvadjon bele a gyorsabb belsőbe?


A románok meg bunkók, mint az szokásos. Utánfutón szállított kocsival előz lakott területen belül olyan 80-90-nel, nem rossz. Ja, de az sem volt semmi, amikor még Szegeden, a Baumax parkolóban (ami egy nagy U alak, nem mellesleg egyirányú, mert szűk) a hülye románja a Passat Variantjával azért is kitolatott, és szembe ment a forgalommal. Román. Azért örülök, hogy a közlekedési morált illetően ez, mint jelző, a még nálunk is bunkóbbakat is képes minősíteni. (Persze kivétel van, tegnap biciklivel csak egy román volt képes átengedni a körforgalom zebrájánál.)

De ami jó. Nagykőrösnél letértem a főútról, és átvágtam Köröstetétlen felé (majd Szolnok/Tószeg irányában). Egy autónyi széles, púpos vidéki út, gyönyörű kis tanyák, láttam rókát, gólyát, menyétet (?), fácáncsibét (utóbbiból sajnos egyet elütöttem, kirohantak elém, sajnáltam szegényt).